Rémisztő cukiság: a Donaldson-Scheffler alakok életre kelnek a sötétben Bori, Július 23, 2014

Egy korábbi posztban írtunk arról, hogy miért jó árnyszínházat készíteni a gyerekekkel, és hogyan fogjunk hozzá egy árnyszínház készítéséhez. Azóta folyamatosan gyűlnek nálunk az újabb és újabb fekete-színes alakok. Eleinte olyan előadásokat készítettünk/ készítettek a gyerekek, amelyek nem egy konkrét ismert meséhez kapcsolódnak, hanem mindenféle figurák, absztrakt formák, saját körbevágott rajzok köré szövik a saját maguk által kitalált meséket.

Ezeknél jól látszik, hogy a három éves teljesen szabadon, a színpadra állítás közben improvizálja a történetet. Az ötéves viszont már egy laza koncepcióval kezd neki, de még nála is elsősorban az figyelhető meg, hogy folyamatosan ad hoc változik a cselekmény. Hamar kialakult, hogy az előadásaikba mind a ketten bele-belefűznek az olvasott meséikből ismert szófordulatokat, akciómorzsákat. Innen jött az ötlet, hogy elkészítsük az aktuálisan legkedvesebb mesék szereplőit is. Miközben saját szavaikkal előadják ezeket, egyrészt még közelebb kerülnek azokhoz a történetekehez, amelyeket nap mint nap kérnek, másrészt az ismert figurák új szerepeket kaphatnak a kitalált történeteikben.

A mesealakokat többféleképpen is elkészíthetjük. Szabadon megrajzolhatják őket a gyerekek, vagy velünk együtt közösen, de akár körbe is rajzolhatjuk és kivághatjuk a könyv figuráit. Mi az elsők között a Graffaló szereplőit készítettük el. Ehhez a még régebben letöltött online foglalkoztatókból (megtaláljátok a http://www.gruffalo.com címen, vagy a „graffalo activity sheet”kifejezésre rákeresve) kivágtuk az alakokat, felragasztottuk fekete kartonpapírra, majd újrakivágtuk. Ezeknek a figuráknak sokszor önmagában a kontúrja nem elég felismerhető, úgy hogy, ahol tudtam körömollóval, illetve sniccerrel kivágtam a belsejükből is kisebb darabokat, hogy legyen szemük, stb.

Hozzávalók

  • mesefigurák
  • fekete karton
  • stift ragasztó
  • hurkapálcika
  • szívószál
  • olló
  • cellux

A megrajzolt/lemásolt/kinyomtatott mesefigurkát ragasszuk rá a feket kartonpapírra, majd miután megszáradt a ragasztó, vágjuk őket körbe. A figurák színes felére erősítsük rá a tartórudat. Egyszerűen ragasszunk rá celluxszal hurkapálcikát/grillrudat, vagy a kicsit bonyolultabb szívószálas módszerrel készítsünk az előadás közben könnyebben manipulálható alakokat. A kivágott alakokat még színes selyempapírral is lehet díszíteni: mi egy kis lilával kiemeltük a tüskéket, zölddel pedig a rút szemölcsöt. 

A színházhoz szükségünk lesz még egy egy irányítható fényforrásra. Bármilyen lámpa megteszi, amit mozgatni tudunk (lehet zseblámpa, olvasólámpa, stb.) De a legjobb, ha van egy diavetítőnk és ezt állítjuk be. A figurákat a hátulról megvilágított vászon mögött kell mozgatni. Fontos, hogy ez feszes legyen, mert akkor lesznek szépek az árnyalakjaink kontúrjai. A vászon anyaga lehet jól átvilágítható fehér textil, vagy pauszpapír, fehér sütőpapír.

És már kezdődhet is az előadás!

Mi több mese figuráit is elkészítettük a fenti módszerrel. Amellett, hogy az adott mesék előadása is nagy siker, a gyerekek a különböző mesefigurák kombinációjával természetesen megalkották saját bootlegjüket is: