Kalózok a fedélzeten! Borbala, December 11, 2013

Nálunk idén nem két kis krampusz várta a Mikulást, hanem két mindenre elszánt kalóz. A kalózoknak kardjuk, pisztolyuk, ágyújuk van, rettenthetetlen hangon üvöltöznek, mindenre felmásznak, hatalmas szakadékokat képesek könnyedén átugrani, és természetesen végül lekaszabolják az ellenséget. A gyerekek a kalózok bőrébe bújva eljátsszák, hogy most ők a legyőzhetetlenek és félelmetesek. Jó nézni, ahogy bátran nekivágnak a játéktengernek, titkos helyeket fedeznek fel, elrejtett kincseket keresnek és térképet fejtenek meg. 

De a kalózokkal megjelent egy kényes kérdés is a nappalinkban. Mit tegyünk, vagy mit ne tegyünk, amikor csatatérre változik a lakás? A harci játékokhoz való viszonyban széles a spektrum a teljes elutasítástól a komplett menetfelszereléssel kidekorált ovis G.I. Joe-kig. Az agresszív játék, amelyben megjelennek a verbális és a fizikai agresszió elemei is, a szerepjátékok kihagyhatatlan része. A játékos agresszió alapvetően nem azonos a valódi agresszióval, az utóbbinak egyértelműen az a célja, hogy a másiknak fizikai vagy lelki sérülést okozzon.

Persze vannak helyzetek, amikor könnyen átcsúszik egyik a másikba. Az én gyerekeimnél nagyon ritkán kerülnek elő az agresszió tényleges fizikai megnyilvánulásai. (Persze nem kell félteni őket, a plafonrepesztő decibellel mindent pótolnak.) Nemrég láttam egy nagyon érdekes kiállítást a harc és játék kapcsolatáról, és elképzeltem, hogy milyen lenne, ha, több kardcsörtetés lenne otthon. És igazából nagyon örülök, hogy most kalózok. Mert azt gondolom, hogy jó dolog harcolni, eljátszani a jót, a gonoszt, ésszerű és biztonságos keretek között kipróbálni magukat. A játékon keresztül annyi mindent lehet tanulni, és legfőképp ki lehet élni a nehezen verbalizálható félelmeket és frusztrációkat. 

Változzatok ti is bátran kalózzá, a "Tengerre!" dobozunkkal!

Ha kíváncsiak vagytok, hogyan készíthettek otthon kalóz önarcképet, kicsi hajót dióhéjból vagy szeretnétek kipróbálni egy látványos kísérletet a színes hullámokról, akkor olvassátok el a cikkünket a Pagony blogján!

Végül akiket kicsit komolyabban is érdekel a háború, a gyerekek és a játékok kapcsolata, azoknak ajánlom, hogy nézzék meg Brian McCarty amerikai fotóművész legutóbbi munkáit. A War Toys projektben olyan gyerekekkel dolgozott együtt, akik háborús övezetben élnek. A gyerekeket egy terápiás kezelés első lépéseként arra kérték, hogy rajzoljanak háborús tapasztalataikról, a rajzokat helyi játékokkal modellezték és ezeket a beállításokat örökítette meg McCarty.