A te világod Bori, Október 23, 2014

A gyerekek imádják felfedezni, kategorizákba rendezni és katalogizálni a körülöttük lévő világot. Kis koruktól kezdve folyamatosan elhelyezik magukat a világban, a fejlődésük során meghatározó, hogy hogyan különböztetik meg, és hogyan viszonyulnak a környezetük ismerős és ismeretlen elemeihez.  A primer fizikai explorációtól kiindulva (amikor még mindent a szájukkal szeretnének megvizsgálni),  nemcsak a megismerés hatósugara nő meg, hanem fokozatosan eljutnak a környezetük egyre absztraktabb leképezéséig.

Jellemzően négy-öt éves kor körül már érdekli őket a tágabb környezetük is, milyen városban, milyen országban laknak, milyen az országuk zászlója. Szeretik összehasonlítani az utazások során megismert, vagy a családi beszélgetésekből, esetleg más országokból származó óvodai/iskolai társaktól hallott idegen országok szokásait, jellegzetes ennivalóit, zászlóit. Eleinte csak a legszűkebbb környezetük elemeit képesek térképszerűen elhelyezni. Azokat is először inkább három dimenzióban, és csak később jelenik meg a tényleges két dimenziós leképezés. Ha szeretnénk a gyerekek térbeli tudását, érdeklődését erősíteni, kezdjük háromdimenzós játékokkal.

Hagyjuk, hogy egy kicsinyített szobát rendezzenek be maguknak. Adjunk nekik egy cipős dobozt, maradék textilt, üres gyufás dobozokat, gyógyszeres flakonokat, színes papírt és persze ollót, meg ragasztót.

Egy másik háromdimenziós játék, ha fakockákból, otthon termelődő dobozokból, flakonokból, vagy akár legóból építünk ismerős útvonalakat.

A háromdimenzos játékok után próbáljuk ki, mit szólnak a kétdimenziós térképekhez. Mi először a Google Mapsen nézegettük a környékünket felülről, messziről, közelről, kihasználva a különböző nézeteket (map, earth, streetview).  Aztán a környék térképét felnagyítva kinyomtattuk és bejelöltük rajta az oviba vezető utat. Nagy volt az izgalom másnap, amikor komoly kemény lapos csiptetős irattartóval és térképpel a kézben indultunk az oviba. Igaz, hogy a szokásosnál kicsit lassabban értünk be, de nem tévedtünk el.  És hazafelé pedig kipróbáltunk egy másik utat.

Otthon pedig, hogy a kétdimenziós leképezést a saját környezetükkel kezdjük felvetettem, hogy készítsük el a gyerekszoba térképét, mire a gyerekek lelkesen neki álltak a nappali feltérképezésének.